Kőrösi Csoma Sándor születési dátuma körül több évtizede folynak szakmai viták, mivel különböző források eltérő adatokat közölnek. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb álláspontokat és forrásokat. Továbbá a breton diplomata, nyelvész, történész és földrajztudós, a finnugrisztika és orientalisztika szakértője, Bernard Le Calloc’h (képünkön, forrás: Cultura.hu, fényképész neve jelölés nélkül) 2003.-ban Csomakőrösön elhangzott előadásából idézünk ezzel kapcsolatos részletet - linkkel a teljes szövegre.
1. 1784. március 27. – Hagyományos dátum
A legtöbb forrás szerint Kőrösi Csoma Sándor 1784. március 27-én született Csomakőrösön. Ez a dátum szerepel például a Wikipédia magyar nyelvű oldalán is.
2. 1787 vagy 1788 – Szilágyi Ferenc kutatásai
Szilágyi Ferenc kutatásai alapján felmerült, hogy Kőrösi Csoma Sándor valójában 1787-ben vagy 1788-ban született. Ezt az álláspontot ismerteti a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának honlapja is.
3. 1784. április 4. – Keresztelési dátum félreértése
Egyes források szerint Kőrösi Csoma Sándor születési dátuma 1784. április 4., amely valójában a keresztelésének napja lehetett. Ez a félreértés hozzájárulhatott a dátum körüli bizonytalansághoz.
4. 1789 tavasza – Alternatív felvetés
Egy másik tudományos vita szerint valószínű, hogy Kőrösi Csoma Sándor 1789 tavaszán született, bár ez az álláspont kevésbé elterjedt.
Összességében Kőrösi Csoma Sándor születési dátuma nem tekinthető teljes mértékben tisztázottnak, mivel különböző kutatások és források eltérő adatokat közölnek. A leggyakrabban elfogadott dátum az 1784. március 27., de a fenti alternatívák is jelen vannak a szakirodalomban.
"Kőrösi Csoma életét nem nagyon ismerjük. Szűkszavúsága, tartózkodó viselkedése miatt keveset tudunk rola. Ha nem kellett volna az indiai angol hatóságok kérdéseire válaszolnia, szinte semmit sem tudnánk hosszú,. körülményes ázsiai utazásárol. Így sem részletesen ismerjük, mert csak nagy vonásokban vázolta. Egyébként, az általa szolgáltatott adatok nem mindig pontosak, sőt néha nem felelnek meg a valóságnak.
Jellemző például, hogy szülei helyzetéről, édesapja foglalkozásáról, családja tagjairól, születési helyéről, születési dátumáról egy szót sem szólt. Tehát Csoma Sándor állításait sem szabad szentírásnak vennünk. Nem tudjuk, vajon akarattal vagy akaratlanul hallgat vagy téved; mindenesetre még nehezebbé teszi a kutatók munkáját.
Ennek az lett az eredménye, hogy évtizedeken keresztül nem tudtuk, hogy tulajdonképpen mikor született. Végül is kiderült, hogy a székelyföldi Kőrös község református keresztelési anyakönyvében meg van jegyezve, hogy 1784. április negyedikén Dants Ferenc lelkész „Csoma András fiát" keresztelte. Úgy látszik, az ügy ezzel el van döntve, és többé nem lehet vitatkozni ezen. Nem így van."
(...)
Természetesen felvetődik a kérdés: a csomakőrösi református plébánia anyakönyvében mégis csak egy bizonyos Csoma Sándor van feltüntetve, akit a pap 1784. április 4-én keresztelt meg. Kiről van szó, ha nem akkor született a tibetológus? És ha a tibetológus nem akkor született, miért nincsen beírva egy második Csoma Sándor 1787-ben vagy 1788-ban ? Mert valóban az a furcsa, hogy csak egyszer szerepel a neve a keresztelési anyakönyvben.
Hanyagság? Véletlen? Szándékos feledés?
Egyelőre csak azt lehet biztosan mondani, hogy az 1784. április 4- én megkeresztelt fiú nem a mi Sándorunk, hanem ennek egy korábban elhunyt testvére, akinek a keresztnevét a szülei átvitték egy három-négy évvel későbben született fiukra. Ez nem alaptalan feltevés, hiszen ez sokszor fordult elő abban az időben, a nagy gyermekhalandóság következtében. Ha az elsőszülött meghalt, az utána jövő gyerek megkapta az utónevét. Ez így történhetett Kőrösi Csoma Sándor esetében, de sajnos erről bizonyítékunk nincs. Csak a székely hagyományra hivatkozhatunk. (...)"
- részlet Bernard Le Calloc’h (1925-2022) breton diplomata, nyelvész, történész és földrajztudós, a finnugrisztika és orientalisztika szakértője (képünkön, forrás: Cultura.hu, fényképész neve jelölés nélkül) 2003.-ban Csomakőrösön elhangzott előadásából.
A Csomák Zágonból származtak, és Csoma Sándor a megkülönböztetés végett vette fel a falu nevét: így lett Kőrösi Csoma Sándor. Mintegy száz év múlva viszont megfordult a helyzet, és a falu vette fel a tudós nevét; 1904-től Csomakőrösként szerepel. Noha Csoma születésének napjáról és évéről eltérőek a vélemények, a születés helye biztos: itthon, Csomakőrösön.
Hagyatéka közös kincsünk, tiszta forrásból, ingyenesen elérhető.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 2006-ban, Csoma születésének 222. évfordulójára elkészítette Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának elektronikus feldolgozását.
A tibetisztika alapítójának, Kőrösi Csoma Sándornak (1784. március 27., Csomakőrös -1842. április 11., Darzsiling) a hagyatéka 1885-ben került Duka Tivadar közreműködésével az MTA Könyvtárába, a Keleti Gyűjteménybe. A rendkívül gazdag honlapon negyven tibeti nyelvű könyvet, számos illusztrációt, korabeli dokumentumot, a tudós tollából származó írást tekinthetünk meg. Születésnapi illusztrációnkhoz a honlap fejlécét használtuk.
Kapcsolódó:
Kulcsmondatok és kulissza-pillanatok, 7 nap közel 13 percnyi mozgóképbe sűrítve – ahogyan egyesületünk médiaműhelyének diákjai látták: ilyen volt a 34. Csoma Napok a Ferencz Boglárka, Moldovai Kitti, Molnár Fanni, Szabó Renáta és Tasnádi Magor lencséjén keresztül.