Rólunk
-
Mérföldkövet jelent, hogy magyar állami támogatással fölépült 2024. tavaszára Kovásznán a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola háza. Az épület létrejöttének története harminc évet ölel fel. 1994-ben a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapító elnökeként Gazda József író, szociográfus, művelődésszervező felkérte Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészt a Csoma-központ megtervezésére. Makovecz Imre megbízásából, felügyelete és korrigálása mellett akkori ifjú tanítványa, későbbi munkatársa, Csernyus Lőrinc építész készítette el a Kőrösi Csoma életművére támaszkodó tervet. A koncepció szerint az épületterv kapocs kívánt lenni kelet és nyugat között: a magyar ősi kultúrát, organikus építészetet kapcsolja össze a keleti tibeti építészeti stílussal.
A kivitelezés elkezdéséhez azonban a 90-es évektől az egyesületnek se téglajegyek kibocsátásával, se egyéb forrásból nem sikerült előteremtenie a forrást. Mígnem a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk révén a magyar állam 2020-tól fölkarolta a központ felépítésének ügyét, és összesen közel 422 millió Ft támogatásból fölépülhetett a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola, a Kovászna-Belváros Református Egyházközség által az egyesületnek adományozott Pap-kerti telken, a Piliske út 2. szám alatt.
A központ működésének célja és központi eleme Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára, életművének, és a vele kapcsolatos szakirodalom ismertetése. A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal. Az Csoma Emlékközpont és Népfőiskola épülete ünnepélyes felavatása a Kőrösi Csoma születésének 240. évében megrendezett Csoma Napok nyitányán, 2024. április 8-án történik, Csák János, Magyarország kulturális és innovációs minisztere jelenlétében.
Úttörő a tibeti tanulmányok terén: Kőrösi Csoma Sándor jelentősége elsősorban abban áll, hogy ő volt az egyik első európai tudós, aki alaposan tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát. Munkája óriási lendületet adott a tibetológia kialakulásának.
Nyelvészeti hozzájárulások: Kőrösi Csoma nem csupán a tibeti nyelvet tanulmányozta, hanem alapvető nyelvtudományi módszereket alkalmazott annak megértésére. Sikerült lefordítania a tibeti nyelv számos művét, így hozzájárulva a nyelvészeti kutatások fejlődéséhez.
Kulturális felfedező és gyűjtő: Kőrösi Csoma felfedezőként ismert, aki átfogóan gyűjtötte és dokumentálta a tibeti kultúrát és vallást. Munkája révén bemutatta a tibeti nép életét és hagyományait a nyugati világnak.
Szakirodalom előfutára: Kőrösi Csoma művei és tanulmányai alapvető források lettek a tibetológia és az orientalizmus terén. Számos későbbi tudós támaszkodott munkásságára és kutatásaira a tibeti kultúra és vallás mélyebb megértéséhez.
Inspiráció az utókor számára: Kőrösi Csoma élete és munkássága inspirációként szolgál mind az akadémiai világban, mind a kulturális és humanitárius tevékenységek terén. Példája arra ösztönöz, hogy mennyire fontos a tudományos felfedezés és a különböző kultúrák megértése.
Örökség és emlékezet: Kőrösi Csoma Sándor öröksége tovább él a mai napig. Ő maga a tibetológia és az orientalizmus elismert alakja marad a történelemben.
A Csoma-gyűjtemény az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Közép-Európában is egyedülálló nagyságú tibeti gyűjteményének a magja. Itt tanulmányozható a képekre kattintva.
Részletek a MTA Csoma-honlapján, dokumentumfilmekben és útjának virtuális rekonstrukciója Flórián Csaba által.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola működésének célja és központi eleme Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, életművének, és a vele kapcsolatos szakirodalom ismertetése, Csoma szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára. Az 1990 tavaszán alapított és Gazda József által több mint harminc éven át képviselt KCsSKME tevékenységi területe eddig főként a térség egy szűkebb, elsősorban a helyi magyar, művészetek és tudományok iránt érdeklődő, felsőfokú képzéssel rendelkező felnőtt célközönséget szólított meg, Népfőiskolánk célja, hogy ezt a célközönséget az életkor, érdeklődés és nemzetiség tengelyein is bővítse, új tevékenységekkel gazdagítsa.
A kőrösi CSOMA SÁNDOR KIÁLLÍTÁS ÉS MÚZEUM 10-15 ÓRA között látogatható.10-15 óra között hívható telefonszám: Barticel-Kiss Eszter Orsolya, lelkipásztor : 0725910154 Debreczi Gyula, egyházközségi alkalmazott: 0787449924
Más időpontra tervezett látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges a fenti telefonszámok valamelyikén. Köszönjük szépen!Nyitvatartás:
HÉTFŐ: ZÁRVA KEDD: 10-15 SZERDA: 10-15 CSÜTÖRTÖK: 10-15 PÉNTEK: 10-15 SZOMBAT: 10-15 VASÁRNAP: ZÁRVA
Csoma-ösztöndíj
Idén áprilisban teljesül egy három évtizedes álmunk: avatjuk a dokumentációs központnak helyet adó épületet Kovásznán, melyet a kovásznai református egyház és a magyar kormány segítségével sikerült felépíteni. A számunkra felbecsülhetetlen értékű támogatást azzal szeretnénk meghálálni, hogy megalapítjuk a Csoma-ösztöndíjat, melyet 2025-től kezdődően évente szeretnénk odaítélni egy arra érdemes fiatalnak, tanulmányi költségeket fedezendő.Az ösztöndíj egyben felélesztése is lenne annak az örökségnek, mely szintén Csomától maradt reánk.
Ő ugyanis 1836-tól a Szabadságharc leveréséig éppen a kézdivásárhelyi Katonaneveldén keresztül részesített ösztöndíjban arra érdemes fiatalokat. Sajnos a Szabadságharc bukása után a Stipendium Csomaianum pénzalapjai nyom nélkül eltűntek, akár sok minden egyéb abban a korban. Mi ezt az örökséget szeretnénk újraéleszteni, ezáltal biztosítva, hogy Csomának nem csak emlékét őrző háza lesz szülőföldjén, de tudós, kutató követője is.