A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évében zajló 34. Csoma Napok hagyományos csomakőrösi ünnepségén Nt. Balogh Zoltán a Kézdi-Orbai Egyházmegye esperese, Kovászna-Belvárosi lelkipásztor hirdet igét április 13-án, szombaton. Ennek kapcsán kérdeztük Kőrösi Csoma emlékápolásának hagyományáról, kulisszáiról.
- Kategória: Rendezvények
CSOMAKŐRÖSI VALLOMÁSOK
– Milyen érzés és feladat volt, milyen ma Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön élni?
Köszönettel gondolataik megosztásáért, Csoma születésének 240. évében fogant összeállításunkban a csomakőrösi falukrónikás Debreczi Irénke néni visszaemlékezése révén tekintünk a múltba. A csomakőrösi ifjúság szemszögét Jeszenovics Adrienntől ismerhetjük meg. Csoma emlékének üzenetét a mába Kosztándi Annamária csomakőrösi tanítónő ragadta meg tömören. A hétvégi eseményekre készülődése hangulatába pedig a Csomakőrösi Református Egyházközség lelkipásztora, Barticel-Kiss Eszter Orsolya tiszteletes asszony avatott be.
A 85 éves Debreczi Irénke néni így idézte fel a szülőhelyről a Csoma-ápolással kapcsolatos emlékeit:
"A csomakőrösiek számára fontosak az idelátogató, Csoma Sándor iránt érdeklődő emberek,"
Debreczi Irénke néni – Kisgyörgy Zoltán felvétele / Háromszék független napilap Forrás
– "Szüleim elmondása szerint 1934-ben ünnepelték Kőrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulóját és a templomban emléktábla állítódott, ami a mai napig megtekinthető.
Ebben az időszakban két egyesület volt, a falu népének elöljárói-, valamint az erdélyi egyesület. 1934-ben a Csoma ünnepélyre 12 dalárdát hívtak meg. Az istentisztelet a templomban volt, majd az ünneplő tömeg az eredeti szülőházhoz, a diófákhoz vonult. Ezt követően a Basa tetején folytatódott a megemlékezés.
A csomakőrösi lányok erre az alkalomra szalagot hímeztek, világoskék selyemre fekete hímzéssel. Egy példány fennmaradt és megtalálható a Parókia irodájában, mivelhogy egy dalárda nem jelent meg.
"A diófák"– Csoma egykori szülőháza mellett. Az épület ma már nem létezik, hanem a hasonmása ma a csomakőrösi Csoma Emlékház.
Csutak Levente felvétele, 1972 körül
1944 után tiltott volt a Csoma név használata az 1989-es forradalomig. 1991 tavaszán Gazda József tanár úr szervezésével megtartották az első Csomanapokat a forradalom után.
Ez az esemény azért szerveződött, hogy tudatosan tudjon készülni a közösség 1992-ben Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára. 1991-ben Szász Tibor volt a lelkész és a szeretetvendégség a csomakőrösi nőszövetség és presbitérium által valósult meg, a falu apraja–nagyja nagymértékben kivette a részét a munkából. 1992-ben Kőrösi Csoma Sándor halálának kerek évfordulóján nem volt lelkész a faluban, de a nőszövetség és a presbitérium közösen adományokból vendégelt meg 150 személyt.
Az ünnep hangulatát Szilágyi Zsolt karnagy úr orgonajátéka fokozta. 1993-tól a szeretetvendégség létrejöttének költségeit a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési egyesület finanszírozta több éven keresztül. Valamint a csomakőrösi nőszövetség készítette el a finom ebédet. 2019-től napjainkig az ünnepi ebédet a kovásznai asszonyok készítik Demes Évike néni vezetésével.
A csomakőrösiek számára fontosak az idelátogató, Csoma Sándor iránt érdeklődő emberek, ezért mindig is nyitott ajtóval vártuk őket.
Minden Csomanapok alkalmával a Csomaszobor előtti ünnepi műsort a falu gyermekeinek Kosztándi Annamária tanítónő tanította be."
A látogatókat legtöbbször Bende Tamás tiszteletes, Debreczi Irénke néni, és az azóta elhunyt Teleki Ella néni fogadta, akire ez úton is szeretettel emlékezünk. Volt, amikor a látogatók fogadásába a fiatalok is besegítettek: Dali Sarolta, Gocz Tímea, Máté Melánia.
Szoboravató Csomakőrösön. A Zsuffa család archívumából.
- Kategória: Rendezvények
Ünnepi találkozásnak voltak részesei a jelenlevők a „Láttad-e te Kőrösi Csoma Sándort?” címmel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által meghirdetett rajzpályázat megnyitóval egybekötött díjátadóján, április 9-én, kedden.
A mintegy félszáz, Kézdivásárhely, Kovászna, Zabola, Sepsiszentgyörgy és Székelyvarság középiskoláiból a pályázati felhívásra beküldött diákmunka a kovásznai Művelődési Ház Ignácz Rózsa termében kiállítva fogadta a megjelent alkotókat és kísérőtanáraikat, akiket Konnát Rita, az intézmény kulturális referense házigazdaként köszöntött.
Fotók: Ferencz Boglárka
Üdvözlő szavaiban a szervező egyesület elnöke, Ferencz Éva, összefoglalta a pályázat célját. Mint jelezte, a három évtizedes hagyománnyal rendelkező Csoma Napokat gazdagítani kívánták idén, Kőrösi Csoma születésének 240. évében, középiskolás tehetségek bevonásával. Ezért gondoltak arra, hogy megszólítják a most felnövő generációt, hogy "képet alkothassanak Kőrösi Csoma Sándorról". Idén a rajzzal kapcsolatos alkotási technikákban bíztatták a diákokat kipróbálni magukat, ám szándékukban van szélesíteni a palettát más művészeti ágakban is.
A 34. Csoma Napok programsorozatát ismertetvén fölhívta a figyelmet arra, hogy csütörtökön, április 11-én 18 órától nyílik meg a Kádár László Képtárban a hivatásos művészek munkáiból készült Csoma-Tárlat, amely szintén három évtizedes hagyományra tekint vissza, és ajánlotta megtekintésre újabb inpirációkhoz.
A Vetró András szobrászművész és Deák Barna grafikus alkotta zsűri tagjai értékelésükben jelezték: a rajzok, festmények és a különféle technikákban készült munkák változatosak, és örömet szerzett számukra, hogy közülük több érinti az "üzenethordozás"-t – melynek hatása Kőrösi Csoma életébe és lelki világába való belemélyülés révén jött létre.
A rendezvényen zenés intermezzókkal szolgált a Boldog Apor Vilmos Gyermekközpont SICTON zenekara.
DÍJAZOTTAK
5-8. osztály kategória:
1. díj:
Ardelean Georgiana Renata
Nagy Mózes Elméleti Líceum Kézdivásárhely
2. díj:
Péter Vanda
Kőrösi Csoma Sándor Líceum Kovászna
3. díj:
Gál Bíborka
Zabolai 1-es számú Általános Iskola
Dícséret:
Fábián Sára
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Székelyvarság
9-12 osztályosok kategórája:
- díj:
Kardos-Bors Ágoston
Plugor Sándor Művészeti Líceum Sepsiszentgyörgy
2. díj:
Fodor Anett Bíborka
Plugor Sándor Művészeti Líceum Sepsiszentgyörgy
3. díjak:
Ferencz Fanni-Abigél
Plugor Sándor Művészeti Líceum Sepsiszentgyörgy
Izsán Bernadett
Kőrösi Csoma Sándor Líceum Kovászna
Dícséret:
Ilyés Handra Blanka
Nagy Mózes Elméleti Líceum Kézdivásárhely
A díjakkal járó jutalmak:
I. díj: Vetró András szobrászművész Csoma-plakettjeII. díj: Molnár Vilmos: Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium című könyve (Corvina Kiadó, 2021).
III. díj: rajzfelszerelés.
Mindenki kapott vázlatfüzetet, a dícséret-díjasok ecsetkészletet.Különdíj (Fődíj):
a 2024. július 29 – augusztus 10. között a kászonjakabfalvi Udvartér táborban való részvétel nyertese:Debreczi Orsolya
Plugor Sándor Művészeti Líceum SepsiszentgyörgyA díjazott munkákat az irányító tanárok beleegyezésével az egyesület digitalizálja, és képeslapot fog készíteni belőle. A szervezők szeretettel gratulálnak, köszönik minden diák és kísérő tanáraik munkáját, sok sikert kívánva a továbbiakban!
- Kategória: Rendezvények
Kőrösi Csoma születésének 240. évfordulójára időzítve jelent meg Flórián Csaba kiterjedt forrásanyag-jegyzéke, a Csoma Repertórium. Ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel.
– Több mint 20 éve végzi ismeretterjesztő kutatómunkáját az interneten Kőrösi Csoma Sándorról. Mi a nyitja, hajtóereje ennek?
– Azzal kezdeném, hogyan jutottam el Csomához, mi vonzott benne. Olvasmányaim során vissza-vissza tértem regényes életrajzaihoz, mind több könyvet kerestem, ami róla szól.
Vonzott az a misztikus titokzatosság, ami körülötte kialakult. Kamaszként úgy éreztem, sok rokon vonás van bennünk: makacsság, konokság, zárkózottság, tudásszomj. Később már bosszantott, milyen keveset árult el magáról, miért nem írt többet arról, amit látott: a tájakról, ahol járt, az emberekről, akikkel találkozott. Hiszen művelt ember volt, aki biztos felkészült a nagy útra. Valamit csak kellett érezzen, amikor Rhodosz szigetét érintette, Alexandriában partra szállt, átkelt az Amu-Darján, amikor a Tigris folyón utazott vagy meglátta az Indust.
Minél többet olvastam róla, annál inkább észrevettem az ellentmondásokat, a konkrét tények hiányát.
Késztetést éreztem arra, hogy eloszlassam először magamban azokat a tévhiteket, amik róla kialakultak és egy valós Csoma-képet ismerjek meg, aztán a honlapomon keresztül mások figyelmét is felhívjam ezekre. Minél jobban elmélyültem az adatgyűjtésben és kutatásban, annál inkább megszállottja lettem Csoma életének.
– És általa összekapcsolódott a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesülettel. Mi a története ennek?
– A honlapom eredeti célja ismeretterjesztés volt és tisztelgés Csoma emléke előtt. Aztán a honlap lassan kinőtte magát egy adatbázissá: képzőművészeti ábrázolások gyűjteményével, emlékhelyek listájával, gazdag bibliográfiával.
A honlapnak köszönhetem, hogy megismerkedtem dr. Nagy Lajos barátommal. A legelsők között volt, aki felfigyelt internetes munkámra. Levelezni kezdtünk, kicseréltük addig gyűjtött információinkat, majd ő javasolta, hogy jöjjek el Kovásznára.
Rajta keresztül találkoztam Gazda Józseffel (Szerk. megj.: kovásznai nyelvész, író, közíró, az egyesület alapító elnöke, 30 évig vezetője, jelenleg tiszteletbeli elnöke). Az ő bátorításukra jelentkeztem 2016-ban először a kovásznai Csoma tudományos értekezletre, azóta rendszeresen itt vagyok.
Ezelőtt pár évvel felajánlottam Gazda Józsefnek honlapom szakmai tartalmát az Egyesület részére. Így készült el a ma látható csomaegyesulet.hu honlap, kiegészülve az egyesületről szóló tudósításokkal és hírekkel, a Csoma napok krónikájával, a Kőrösi Csoma emlékérem díjazottjainak adataival, a Kádár László Képtár összes Csoma napokhoz kapcsolódó katalógusával. Amire pedig a legbüszkébbek vagyunk, a teljes konferenciakötetek anyagának digitalizálása és hozzáférhetővé tétele a honlapon.
Csomának köszönhetem, hogy olyan fantasztikus emberek életével ismerkedhettem meg, mint Honigberger Márton, Schöfft Ágoston, Duka Tivadar, Baktay Ervin, de sorolhatnám tovább a nagyenyedi és göttingeni diákok, tanárok, tudósok Csoma életművével foglalkozó kutatók neveit is. Ezt nevezem én Csoma ajándékának. Neki köszönhetem, hogy találkoztam a tudományos műhelyként működő konferenciák kitűnő előadóival, akik mind a saját kutatási területüknek megszállottjai.
– Utazásaiban, személyes útiterveiben is kötődik Csomához. Úgy tudjuk, hogy első útja Tibetbe vitte, illetve minden Európán kívüli utazási célja Csomához kapcsolódik. Mesélje el nekünk egy helyszíni élményét.
– Nehéz egyetlen élményt kiválasztani azokból, amelyek utazásaimhoz kötődnek. Talán a legfelemelőbb érzés a zanszkári gyalogtúrához kapcsolódik, amikor nemvárt nehéz körülmények között – júliusi hóban – részemről rendkívüli egyéni teljesítmény után, felértem az 5100 méteres Singho-La hágó tetejére.
Ott érezhettem át, mekkora teljesítmény volt Csomától, még nehezebb körülmények között több 4-5000 méteres hágón túljutni. De beszélhetnék a zanglai cellában átélt magányosság érzéséről, a szédületes helyen fekvő pukhtáli kolostorról, vagy a dardzsilingi sírnál átélt percekről.
Fotó: Flórián Csaba Kőrösi Csoma síremlékénél Dardzsilingben, 2017. Forrás: dr.Flórián Csaba magánarchívuma.
– A Kőrösi Csoma Sándor Egyesület 2024-es rendezvényén bemutatásra kerül a Csoma-repertóriuma. Hogyan készült el, kiknek ajánlja, és mit ajánl, hogyan lapozzuk a repertóriumot?
– Az idén már a második Csoma Repertórium füzet jelenik meg. A tavalyi első kötet, a kovásznai református gyülekezet, AZ IGE hasábjain megjelent Csomával kapcsolatos cikkek, írások gyűjteményét tartalmazta. Kutatásaim során találkoztam a lap egy-két példányával, aztán igyekeztem begyűjteni az összeset. Nem volt könnyű… a lap számai nehezen hozzáférhetőek a távoli kutatók számára.
Az elmúlt években – részben házi szkenneléssel – sikerült digitalizálni az 1992-2023 között megjelent konferenciakötetek írásait. Mivel az idei kötet a harmincadik, ez adta az ötletet, hogy a közel 200 szerző, több mint 900 dolgozatához, egy könnyebben áttekinthető útmutatót, jegyzéket készítsek. Kevés polcon lehet meg egymás mellett mind a harminc kötet. Az internetes Digitális Könyvtárban is időigényes feladat, hogy az olvasó kötetenként végiglapozza, és megtalálja az őt érdeklő tanulmányt. Ebben nyújt majd remélem segítséget az idei kis füzet.
Számomra is csak most lett áttekinthető, milyen gazdag, igényes tudományos anyag gyűlt össze! Minden számottevő Csoma kutató munkája szerepel benne Az Egyesület három évtizedes munkájáról szól.
Hihetetlen, hogy Csoma élete, munkássága, szellemisége ennyi éven át forrásként szolgált a kutatóknak. Részemről ez a kötet tiszteletadás Gazda József és szerkesztő társai előtt, valamint mindazon kutatók munkája előtt, akik szerepelnek a kötetekben.
– Mi foglalkoztatja most a szakterületen?
– Sokszor kérdezik, lehet-e valami újat mondani Csomáról? Hiszen az elmúlt évtizedekben már mindent megírtak. Bernard Le Calloc’h, Marczell Péter már minden felfedezhetőt megtalált. Ez valószínű így is van. Marczell mondta Gazda Józsefnek egy beszélgetés során, hogy ami hátra van, aminek értelme lenne, az eddig feltárt (javított) valós tényeket egy nagy adatbázisba összeszedni. Le Calloc’h is elkezdett egy lexikonszerű szöveggyűjteményt összeállítani. Ma az informatika világában ez már könnyebben megvalósítható.
Ezen dolgozom több mint egy évtizede: egy Csoma Adattár összeállításán. Ebben lexikonszerűen szerepelnek a Csoma életével, munkásságával kapcsolatos helyszínek földrajzi, politikai, művelődéstörténeti adatai, valamint azon személyek életrajzi adatai, akikkel találkozott, levelezett vagy életművével foglalkoztak. Utazók, felfedezők feljegyzései, akik az ő nyomában utaztak, köztük a 20. századi magyar utazó leírásaival. Gyakorlatilag elkészült a Csoma útjával kapcsolatos fejezet, amely tulajdonképpen „forgatókönyv”-ként is használható a honlapon megtalálható, a Csoma útját ábrázoló térképekhez, melyet manapság digitális kartográfiai történetmesélésnek neveznek.
Készül Csoma leveleinek és a vele kapcsolatos leveleknek egy adatbázisa, a levelek ismertetésével, lelőhelyeivel, forráshelyekkel stb. Több levélnek számos fordítása ismert, ezek összehasonlítása például szintén feladat. A Marczell Péter által gyűjtött, a kalkuttai Ázsiai Társaság által kiadott két kötet anyaga sincs még lefordítva. Szilágyi is elismerte, hogy még várat magára Csoma leveleinek kritikai kiadása.
A Csomával kapcsolatos utolsó bibliográfiák (Hetényi, Zágoni) 1984-ben jelentek meg, ezek nem lettek aktualizálva, kiegészítve, pedig manapság az internet világában sokkal könnyebb dolga van egy kutatónak, mint 1984-ben.
Jövőre lesz Duka Tivadar 200 éves születési évfordulója, illetve 140 éve, hogy megjelent a könyve angolul. Többen rámutattak arra, hogy a magyar kiadás nem pontos fordítása az angolul megjelent monográfiának. Gazdag életútjáról külön-külön jelentek meg dolgozatok, de hiányzik egy Dukáról szóló nagy monográfia is.
Reméljük, hogy a most felavatott Csoma Emlékház kutatóközpontként is működni fog, és az ott kutató fiatalok közül kerülnek majd ki azok, akik ezeket a munkákat elvégzik.
– Hogyan érzi, a Csoma240 jubileumi évben mit üzen életével Kőrösi Csoma Sándor a ma emberének?
– Az idei évforduló kapcsán idézném Zajzon Ferenc, a Székely Mikó Gimnázium tanárának 120 évvel ezelőtti, diákjaihoz intézett sorait:
„Kőrösi példáját maga egészében követni mi nem tudjuk; a mi akaraterőnk nem oly hatalmas, a mi testünk s lelkünk nem oly edzett, a mi szorgalmunk, kitartásunk, türelmünk ezerfelé forgácsolódik, s hasonló nagyot elkövetni nem tudunk. De tudunk hasonlók lenni hozzá a mi kicsiny körünkben, a mi hivatásunkban, kötelességeink teljesítésében. Mindenki lehet Kőrösi a maga körében!
(…) Székely ifjúság! Elsősorban a te kötelességed sokszor felkeresni a dardzsilingi temetőt, s hazahozni onnan a nagy embernek, a te véredből való vérednek nagy szellemét, eltemetni lelkedbe, hogy ottan éljen és munkáljon s tanítson szerénységre, türelemre, háládatosságra, önmérsékletre, önzetlenségre, kitartásra; lelkesítsen nagy célokért való küzdelemre, hazaszeretetre.”
Köszönjük szépen Flórián Csabának a hiánypótló, áldozatos munkáját, egyesületünk segítését!
Dr. Flórián Csaba - Csoma Repertórium könyvbemutató időpontja és helyszíne a 34.Csoma Napok programjában:
Április 9., kedd, 18:00 óra, Kovászna, Művelődési Ház
Beszélgetőtárs: Gazda József
Szeretettel várjuk az ünneplőket, emlékezőket, a 34. Csoma Napok rendezvénysorozat eseményeire!
- Kategória: Rendezvények
A 34. Csoma Napok nyitányán, újabb bemutatóval kedveskedik a közönségnek a Kovásznai Pokolsár Egyesület felnőtt színjátszó csoportja. Április 8-án, 19 órai kezdettel, a kovásznai Művelődési Központ színpadán tekinthetjük meg közösen a csapat játékát. A mintegy 45 perces előadás premierje előtt a társulat vezetőjét, Berecki Árpádot kértük meg, ossza meg gondolatait Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évében, illetve mutassa be a csapatot és a darabot. Az alábbiakban válaszát tesszük közzé. Cikkünk végén megtalálható a szereposztás is. Sok sikert kívánunk a Csapatnak a premierhez és jó szórakozást a Közönségnek!
Jelenetek az előadásból. A felvételek a 2024. április 6.-i próbán készültek. Fotó: Ambarus Gábor
A Kovásznai Pokolsár Egyesület nevében köszönjük a meghívást és az alkalmat, hogy részesei lehetünk e rangos rendezvénynek!
Petőfi Sándor a népi költészet képviselője. A helység kalapácsa műfailag komikus eposz vagy vígeposz, amely a nagy eposzok ünnepélyes előadásmódját azzal gúnyolja ki, hogy egy kisszerű, banális történetet mutat be emelkedett stílusban.
Szellemes, kacagtató mű.
A költő célja az volt, hogy nevetségessé tegye a reformkori eposzok cikornyásságát, szövevényességét. A helység kalapácsa megírásának másik célja (az eposz műfaj és a romantikus stílus kigúnyolásán túl) a falusi élet kisszerűségének bemutatása volt. Petőfi tehát a népi élet jellegzetes figuráit is célba veszi iróniájával.
Dióhéjban a cselekményről
Petőfi Sándor A helység kalapácsa című könyvének korabeli kiadása 1844
Petőfi eposza egy parlagian közönséges falusi történet, amelynek témája egy kocsmai verekedés, amely Fejenagy, a helybéli kovács, a "helység kalapácsa", ahogy a faluban nevezik, és a lágyszívű kántor szerelmi vetélkedése folytán robban ki, az 55 éves szemérmetes Erzsókért.
Ebben természetesen részt vesznek a helybéli kocsma mindennapos vendégei is: Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pár csikajának jókedvű abrakolója, Bagarja, a béke barátja, Harangláb, a fondorlelkű egyházfi, az amazontermészetű Márta, aki a lágyszívű kántor felesége.
A verekedést a szűkszavú bíró szünteti be, úgy, hogy Fejenagy kalodába kerül.
Összefüggések
Egy egyszerű történet nagyszerű nyelvezettel és stílusban – talán ez a két jelző, az egyszerű és nagyszerű, ami kapocs lehet a Pokolsár Egyesület Színjátszó csoportja, Gazda József tanár úr, aki a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapítója, Molnár János tanár úr és Kőrösi Csoma Sándor között.
Csoma, egyszerű emberként, gyalog indult a magyarok őshazáját felkutatni Ázsiába, és végül egy nagyszerű, abban a korban egyedit alkotott, a Tibeti – Angol szótár által.
Talán ez a Csomai egyszerűség, és kitartás ihlet bennünket.
Gazda József tanár úr 1972-ben egy egyszerű gondolatból kiindulva, egy diákszínjátszó csoportot alakított, amivel átküzdötte a kommunista rendszer minden akadályát, majd továbbadva a stafétát Molnár János tanár úrnak, olyan nagyszerű eredményeket értek el, hogy a kovásznai Diákszínpad ma is él, minden szakversenyen díjazzák és elismerik.
A Pokolsár Egyesület színjátszó csoportja is néhány volt diákszínjátszó egyszerű elhatározásával jött létre 2012-ben, felelevenítve a bennünk elevenen élő múltat, a Csomai- és Gazdai örökséget, hogy alázatosan, és hittel, olyasmit érünk el az életünkben, amit talán induláskor még nem is álmodtunk.
Így történt velünk is. Gazda József irányításával öt Tamási Áron művet és egy Sütő András művet vittünk színre, Szántó István rendezésében egy Molnár Ferenc művet. 2021-től Molnár János vezetésével, egy Tamási-művet és most a Petőfi Sándor - A helység kalapácsa előadást.
Szórványprogram
Az elmúlt 11 év alatt a Kovásznai Pokolsár Egyesület színjátszó csoportja továbbvitte a Gazda József tanár úr által elkezdett szórványprogramot, így hát a környékünkön kívül, minden évben ellátogatunk valamelyik erdélyi szórványba. Voltunk már Máramarosban, Partiumban, Barcaságban, Szilágyságban, Hunyadon. Idén a Szebeni szórvány következik.
Az anyaországban is ismernek már Békésen, Csengeren, Nyírmadán, Vaján, Pápán és Budapesten is.
Hisszük, hogy a kitartó munka meghozza gyümölcsét, elismernek, megbecsülnek és támogatnak, úgy ahogy teszi a Kovásznai Tanács, és partnereink, a Kovásznai Művelődési Ház, Kovászna Megye Tanácsa, Kovászna Megyei Művelődési Központ, mind anyagilag, mind lelkileg.
Köszönjük!
Tisztelettel: Berecki Árpád
A KOVÁSZNAI ”POKOLSÁR” EGYESÜLET
színjátszó csoportja bemutatja:
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
SZEREPOSZTÁS:
Szemérmetes Erzsók – Madarasi Rita
Szélestenyerű Fejenagy – Kovács Zsolt
Lágyszívű Kántor – Kertész Péter
Harangláb – Gábor Norbert
Bagarja – Tyiák Zoltán
Vitéz Csepü Palkó – Ferencz István
Amazontermészetű Márta – Fejér Enikő
Kevés szavú bíró – Berecki Árpád
Pókok – Tyiák Erika, Ferencz Kinga
Tiszteletes – Tökbandi Barna
Narrátor 1 – Diaconu Mónika
Narrátor 2 – Ferencz Botond
Peti és társa (Zene) – Szántó István, Demes Mihály
RENDEZŐ: Molnár János
Technikus: Ambarus Gábor
Ügyelő: Benedek Aladár
Médiafelelős: Berecki Éva
Programszervező, kapcsolattartó: Berecki Árpád
- Kategória: Rendezvények
- Kőrösi Csoma – Tények és talányok – Kutatók Csoma nyomában
- Zarándokok érkeznek a 34. Csoma Napokra: "Kőrösi Csoma Sándor – dr. Bálint Gábor – Jakabos Ödön" honismereti emléktúra
- „Láttad-e te Kőrösi Csoma Sándort?” – félszáz diák jelentkezett rajzpályázatunkra
- Bepillantás a Szeretetvendégség kulisszáiba