A Székelyhon beharangozója - Bartha Zsófia tollából. Köszönjük!
Tudomány, identitás, közösség: a 35. Csoma Napok
FOTÓ: CSOMA NAPOK
A világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának élete és munkássága előtt tisztelegve április 10–12. között Csomakőrösön és Kovásznán rendezik meg a hagyományos Csoma Napokat.
Bartha Zsófia 2025. április 09., 19:54 2025. április 09., 19:55
Az idén 35 éves Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola szervezésében zajló 35. Csoma Napok a hagyomány és kutatás, közösség és tudás újraegyesítése égisze alatt zajlik. Az idei tudományos konferencián Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörben értekeznek a kutatók, azonban a megszokottól eltérően nem Csomakőrösön, hanem a tavaly átadott kovásznai Csoma Emlékközpontban.
Az érdeklődők az előadások és előadók bemutatását az egyesület honlapján találják, csakúgy, mint a részletes programtervet.
A konferencián kívül az esemény gerincét képezi a Csoma-tárlat is. A csütörtökön 18 órakor, a kovásznai Kádár László Képtárban megnyíló kiállítás témája: Kelet-Európa. A kiírás szerint
a művészektől elvárták, hogy vizuálisan megfogalmazzák Kelet-Európa kulturális és művészeti identitását, valamint reflektáljanak a régió és a globális művészeti tendenciák viszonyára.
A beküldött pályaműveket ezúttal is Kányádi Iréne művészettörténész, Ütő Gusztáv képzőművész és Berze Imre szobrászművész értékelte. A zsűri idén is két elismerést oszt ki Kovászna Megye Tanácsa támogatásával: a Szentimrei Judit-díjat a legjobbnak ítélt alkotás szerzője kapja, míg a Kőrösi Csoma Sándor-díjat annak az alkotónak ítélik oda, aki a legjobban tükrözi a pályázati tematika szellemiségét. A díjak mellé pénzjutalom is jár.
Különlegességnek számít a kolozsvári Puck Bábszínház múlt év végén bemutatott Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadása, amely először látható Háromszéken: csütörtökön 10 és 12 órától játsszák a kovásznai művelődési központban (mozi).
Jakabos Ödön és Jakabos Zoltán egy felolvasó-esten. Jakabos Ödön 1972. október 15-én indult Szerbián, Bulgárián, Törökországon, Irakon, Kuwaiton át Indiába, majd Pakisztánon, Iránon, Törökországon át érkezett haza 1973. nyarán FOTÓ: JAKABOS ZOLTÁN ARCHÍVUMA
Szintén csütörtökön, 19 órától a Csoma-szobornál tartják a Csoma Napok fáklyás megnyitóünnepségét, ahol ünnepi beszédet mond Gyerő József, Kovászna város polgármestere, Rostás János, Nyírkércs testvérváros polgármestere és Ferencz Éva egyesületi elnök. 20 órától a Csoma Emlékközpontban felavatják Kőrösi Csoma Sándor mellszobrát (alkotó: Czinege István, Dunakeszi) és a Tibeti életfa szobrot (alkotó: Szervátiusz István, Kercaszomor), majd bemutatják a Csoma életút nevet viselő, a Csoma-hagyatékot gondozó Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Keleti Gyűjtemények pannókiállítását.
A pénteki nap fénypontját az egyesület fennállásának 35. évfordulója tiszteletére Bölcsőnk, az őshaza címmel összeállított gálaműsor képezi
a Városi Művelődési Központban.
Szombaton 14 órától a csomakőrösi Csoma-emlékházban posztumusz átadják a Csoma-emlékérmet a kézdivásárhelyi Jakabos Ödönnek, az 1979 őszén elhunyt író, utazó húgai, Jakabos Sára és Rácz Éva veszik át a kitüntetést. (Forrás: Székelyhon.ro)