Ahogy közelednek a 35. Csoma Napok, ideje bepillantani az idei konferencia izgalmas témáiba! A tudomány, művészet, folklór és hit párbeszédének jegyében olyan előadások kerülnek terítékre, amelyek a múltunk kutatását új perspektívákból közelítik meg. Rovatunkban nap mint nap bemutatjuk az asztalra kerülő kérdéseket, hogy közösen gondolkodhassunk és vitázhassunk róluk. Csatlakozzanak hozzánk, készülődjünk együtt!
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA: "Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai"
A Zágonban található Barti–Csoma-ház műemléki jellegéről, kulturális jelentőségéről 2024 decemberében írt a szerző a Háromszék hasábjain. Az épület jelenleg nem szerepel a Kovászna megyei műemlékek jegyzékében, de felvétele több szempontból is ajánlatos - vallja Dima-Csoma Endre. Aki, nem mellesleg - noha benyújtott önéletrajzában szerényen elhallgatja -, Kőrösi Csoma zágoni felmenőinek sarja.
A Barti–Csoma-ház frekventált helyen, Zágon Középtízes nevű falutízesében fekszik, a hajdani Szentkereszty-birtok szomszédságában, s feledésbe merült története összeforr a faluéval. Építtetője lófő Csoma József református egyházi főmegyebíró volt, aki 1813 és 1828 között, Csiszér Mihály lelkészi szolgálatának első szakaszában igazgatta az egyház világi ügyeit. Ez az időszak az egyházi felvirágzásé volt, hiszen ekkor újult meg és nyerte el mai formáját a templom és a harangtorony, valamint az ezeket övező kerítőfal, ekkor épül új papi lak, kerül új orgona a templomba, s indul prosperálásnak a felekezeti iskola.
Az 1816-ban épített reprezentatív családi hajlék szintén Zágon virágkorának épített öröksége, amely Csoma József egyházi tevékenységének állít emléket. Pierre Nora úgy fogalmaz, hogy az emlékezethelyek (lieux de mémoire), legyenek azok fizikai vagy szimbolikus helyek, őrzik mindazt a történelmi emlékezetet, amely a spontán emlékezetből kifakult, de az iránta érzett vágy még él. A zágoni Barti–Csoma-ház egyszerre egy fizikai és szimbolikus emlékezethely, amely építészeti örökségként képes teret biztosítani és emléket állítani Kőrösi Csoma Sándor kultuszának, valamint a zágoni és kőrösi Csoma család emlékezetének.
"A 35. Kőrösi Csoma Sándor Konferenciát megfelelő alkalomnak találjuk arra, hogy újra szót emeljünk a ház megmentése mellett; bemutassuk jelenlegi állapotát, betekintést engedjünk a ház és az egykori birtok több, mint kétszáz éves történetébe, valamint, hogy megkíséreljük megtalálni az épület helyét a háromszéki Csoma-kultuszban" - jelezte elöljáróban az előadó, akit immár másodszorra üdvözölhetünk konferenciánkon.
Nyitókép forrása itt.
NÉVJEGY:
Dima-Csoma Endre
TANULMÁNYOK: Mesterképzés: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kulturális Örökség Tanulmányok (2023 – jelenleg; Alapképzés: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi igazgatás (2020 – 2023).
Tanulmányaim során érdeklődéssel figyelem a kultúra és örökség elméleti megközelítései és a gyakorlati örökségvédelem, valamint a hagyományfelfogás között fennálló különbségeket. Kutatási témám a székely identitás az újkortól napjainkig. Szeretnék a jövőben tapasztalatot szerezni a kulturális diplomácia területén.
KAPCSOLÓDÓ: 35. Csoma Napok programterv
A szerző korábbi előadása:
Tekintsék meg a tavalyi konferencia előadásainak felvételeit! Várjuk a videók alatt hozzászólásaikat, véleményeiket. Lejátszási listánk:
Kulcsmondatok és kulissza-pillanatok, 7 nap közel 13 percnyi mozgóképbe sűrítve – ahogyan egyesületünk médiaműhelyének diákjai látták: ilyen volt a 34. Csoma Napok a Ferencz Boglárka, Moldovai Kitti, Molnár Fanni, Szabó Renáta és Tasnádi Magor lencséjén keresztül.