November 25-én este a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében dr. Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész tartott előadást Kőrösi Csoma Sándor ábrázolásairól a képzőművészetben. Az eseményt a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola szervezte, ahol a neves szakmai képviselet meghallgatására nagy számban megjelentek a régióból érkező érdeklődők.
Az előadás a Csoma Sándor emlékéhez kötődő műalkotások történetét és jelentőségét mutatta be az elmúlt több mint kétszáz év alkotásaiból kiindulva. Az estet különösen színessé tette, hogy meghívott képzőművészek – Éltes Barna szobrászművész, Sárosi Csaba grafikusművész, Vetró András szobrászművész – saját munkáik keletkezéstörténetéről is beszámoltak.
A nyitány pillanata: dr. Jánó Mihály és az est házigazdája, Ferencz Éva egyesületi elnök
Jánó Mihály bemutatójában részletezte, hogyan vált Schöfft Ágoston korai ábrázolása az alkotások kiindulópontjává, amely alapján szobrok, festmények és grafikai művek születtek az idők során. A művészettörténeti kutatások fontos eredményeinek ismertetésével rámutatott, hogy ezek az alkotások nemcsak Csoma életművének tiszteletéről tanúskodnak, hanem esztétikai és történeti szempontból is jelentős megfigyeléseket kínálnak.
Az est különleges meglepetése volt Bodosi Dániel festőművész Csomát ábrázoló munkáinak bemutatása, amelyeket lánya, Darvas Anna-Mária ismertetett.
„A könyvből kiáradó fény világítja meg a Csoma-alakot” – Darvas Anna-Mária az esten
A festőművész három jelentős alkotása került előtérbe, amelyek Kőrösi Csoma életének különböző aspektusait dolgozták fel. Az olajfestményeken Csoma utazásai és tibeti tevékenysége elevenedik meg, míg technikai megvalósításuk az alkotó mesterségbeli tudását dicséri. A hagyaték ápolója, Darvas Anna-Mária örömét fejezte ki, hogy Jánó Mihály közvetítésével édesapja alkotásai is bekerültek az est Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló képzőművészei sorában.
Amint elmondta, a festmények keltezése szerint 1984-ben, Csoma születésének 200-ik évfordulójára készültek. A fellelhető dokumentumok szerint viszont először csak 1997-ben voltak kiállítva Baróton, az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében, Bodosi egyéni tárlatán – ezt követően pedig, mostanáig, feledésbe merültek.
A kovásznai esten ugyan ezek közül csupán két festményt szemlélhetett meg az érdeklődő közönség, ám az alábbiakban Darvas Anna-Mária segítségével ismertetjük mindhárom művet cím, technika, méret):
Balra: Utazó Kőrösi, olaj, rétegelt lemez, 70x52cm, 1984 – ez a festmény nem került a helyszínen bemutatásra, lévén az Amerikai Egyesült Államokban van Bodosi Dániel unokájánál
Középen: Kőrösi Zanglában, olaj, rétegelt lemez 75x52cm, 1984
Jobbra: Kőrösi Tibetben, olaj, rétegelt lemez, 48x33cm, 1984
A találkozó két órája alig észrevehetően röppent el, a Jánó Mihály által szerkesztett érdekfeszítő forgatókönyvnek köszönhetően, melyben a jelenlévő Vetró András, Sárosi Csaba és Éltes Barna képzőművészeket szólította meg háttérinformációk, személyes tapasztalataik ismertetésére.
Pillanatkép Vetró András Csoma-ábrázolásai bemutatásáról: Vetró András és Jánó Mihály
Az egyesületünk Csoma-rajzpályázatain is rendszeresen közreműködő Vetró András szobrászművész plakettjein és grafikáin Csoma alakja időről időre megújul, és személyes kapcsolatot teremt a nézővel.
Sárosi Csaba grafikusművész rendhagyó hozzászólással lepte meg a közönséget: egy performansz keretében emelte ki Csoma szellemiségét, amelyet egyébként a grafikai eszközök különleges alkalmazásával ért el.
Pillanatképek Sárosi Csaba grafikusművész performanszáról
Éltes Barna szobrászművész pedig többek között a Kőrösi Csoma Sándor mellszobráról beszélt, amely 2014-től a kovásznai iskola udvarán állít emléket. Az est zárásaként felszólaló Gazda József író és művészetkritikus – egyesületünk alapító elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke – bemutatta néhai felesége, Gazdáné Olosz Ella textilmunkáit, amelyek a Csoma-évfordulókra készültek.
Ezek az alkotások különleges módon kapcsolódnak a hagyományhoz, új megközelítést kínálva a Csoma-kultusz művészeti megközelítéséhez.
Éltes Barna beszámolója – kivetítőn a szobrászművész Csoma-szobra avatási pillanata
Becsek Éva iskolaigazgató és Éltes Barna 2014-ben leleplezik a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum udvarán felállított Csoma-szobrot. Vargyas Levente felvétele
A rendezvény méltó megemlékezés volt Kőrösi Csoma Sándor életművéről, valamint bemutatta, hogy az ő alakja és szellemisége miként élt tovább a különböző művészeti ágakban és alkotók látásmódjában. Az előadáson és a művek bemutatásán keresztül a résztvevők átfogó képet kaptak Csoma emlékének művészeti feldolgozásairól, amely tovább gazdagította a róla szóló ismereteket és a hozzá kapcsolódó kultuszt.
Szeretettel köszönjük meghívottaink érdekfeszítő bemutatóit és a népes hallgatóság jelenlétét!
Az eseményről készült képtárunk itt érhető el. Az eseményhez kapcsolódó interjúnk Jánó Mihállyal itt tekinthető meg.
Adalék történet Jánó Mihálytól:
Üzenetváltás Bíró János képzőművésszel Kőrösi Csoma Sándor ürügyén
Egy baráti társaságban arról beszélgettünk, hogy időnként hírt adunk egymásnak, egyik arról, amit rajzol, vagy amit fest, illetve a másik, arról, amit olvas, vagy amiről ír. János negyedéves a budapesti képzőművészeti egyetemen, ahova a rendkívüli tehetségével, rajzkészségével első próbálkozásakor bejutott. Tudom, hogy nemcsak nagyon tehetséges, de sokat is dolgozik, most éppen Montenegroban, ahol ösztöndíjjal tartózkodik.
Egyik nap üzenet jött tőle: „ Jó estét kívánok! Gondoltam küldök egy kis helyzetjelentőt mik történnek az elvonulás alatt.” A helyzetjelentő bikákat ábrázoló vázlatokból és kész rajzokból állt. (1. kép)
Micsoda jó kis stúdiumok! – írtam vissza. Jól gondoltad a helyzetjelentőt, ebbe egyeztünk Kiskászonban. Köszönöm szépen! Az én helyzetem: készülök egy előadással Kőrösi Csoma Sándor képzőművészeti ábrázolásairól. Ezt a festményt most fedeztem fel: K Cs Sándort ábrázolja Buddhista szentként, egy kis viktoriánus-kori nyaksállal (sic!) (2. kép) Nem lenne kedved egy KCsS rajzra a magányodban? Jövő hétfőn lesz az előadásom, ott bemutatnám - kérdeztem bizakodva.
Képmontázs a Jánó Mihály – Bíró János beszélgetésben hivatkozott képekről.
„Érdekes egybeesés, tudja pont így magányomban sok buddhista, zen tanítást olvasok hallgatok. Ez a munkám is érinti ezeket a tanításokat, pontosabban a “Tíz bika történetét,” ami ebben az esetben az első három bika a 10- ből:
1. Keresem a bivalyt/bikát.
2. Patanyomokat látok.
3. Meglátom a bikát.”
János rajzainak értelmét keresve pl. ezt olvasom:
„Kakuan: A tíz bika történet. A szellemi fejlődés tíz lépcsőfoka.” (3. kép)
Versek is olvashatóak a témához:
1. Keresem a bikát E világ legelőjén a bikát keresem, s egyre csak a magas füvet hajtom félre magam előtt. Névtelen folyókat követek, és elveszek a távoli hegyek egymást keresztező ösvényei között. Erőm elfogy, kimerülök, de a bikát mégsem találom. Csak a tücsök ciripelését hallom egész éjjel az erdőből.
2. Megtalálom a nyomokat A folyópart mentén a fák alatt veszem észre először a lábnyomokat. Majd az illatos fűben is meglátom nyomait, Sőt a távoli hegyek mélyén is megtalálom. Ezek a nyomok nincsenek elrejtve, ahogy az ember orra sem, mikor az ég felé tekint.
3. Megtalálom a bikát A csalogány énekét hallom. A nap meleg, a szél enyhe és a fűzfák zöldellenek a part mentén. Itt bika el nem rejtőzhet! De mely művész képes ilyen hatalmas fejet rajzolni ilyen fenséges szarvakkal!” Dobosy Antal fordítása
A Kőrösi Csoma Sándorra vonatkozó kérdésemre is kaptam választ: „Nagyon szívesen, mindenképp megpróbálkozom vele, lássuk hogy alakul!” A következő üzenet: „Jó reggelt kívánok! Erre jutottam, ha esetleg nem illik az előadásba, vagy késő, én élvezettel foglalkoztam a témával!” Az előadásban természetesen szerepelt ez a nagyszerű, egyedülállóan szellemes mű. (4. kép)
A címe: Kőrösi Csoma Sándor.
A képek és történet forrása Jánó Mihály Facebookján itt.