Ahogy közelednek a 35. Csoma Napok, ideje bepillantani az idei konferencia izgalmas témáiba! A tudomány, művészet, folklór és hit párbeszédének jegyében olyan előadások kerülnek terítékre, amelyek a múltunk kutatását új perspektívákból közelítik meg. Rovatunkban nap mint nap bemutatjuk az asztalra kerülő kérdéseket, hogy közösen gondolkodhassunk és vitázhassunk róluk. Csatlakozzanak hozzánk, készülődjünk együtt!
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA:
"Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai"
A konferencia hagyományosan a Csoma-Napok gerince, ahol idén az etnicitás, tudomány, művészet, folklór és hit kapcsolatát vizsgáljuk. Idén terveink szerint élőben közvetítjük az előadásokat, hogy minél többen részesei lehessenek a párbeszédnek!
Korábbi konferenciáink visszanézhetők YouTube-csatornánkon: itt.
Első ízben jelentkezett konferenciánkra Benedek Szabolcs turisztikai mérnök-menedzser szakos hallgató és Burista Emese építészgyakornok. A Kőrösi Csoma Sándor zanglai szobájának javításánál végeztek 2024-ben önkéntes munkát régi barátaink, az Irimiás Balázs vezette Csoma's Room Foundation - Csoma Szobája Alapítvány hagyományos, 2008-tól hirdetett önkéntes programjában. Itt szerzett tapasztalataikról és himalájai útjukról fognak beszélni a 35. Csoma Napok tudományos konferenciáján.
Nyitókép forrása: Csoma Szobája Alapítvány honlapja, az előadóink ottartózkodása idején. Képtár: itt.
Tapasztalataik eddigi sajtóvisszhangja: itt és itt.
Kapcsolódó, korábbi eseményünk: Konnát Árpád kovásznai régész önkéntes tapasztalatai Irimiás Balázséknál Zanglában
KIVONAT - Előadóink jelentkezéskor beküldött tájékoztatója:
2024 július 15. és szeptember 2. között Észak-India Ladakh régiójában, a zanglai palotán
végeztünk restaurálási munkálatokat ipari alpinista kötéltechnikával.
Kőrösi Csoma Sándor neve elválaszthatatlan a keleti kultúrák kutatásától és a tibetológia
megalapozásától. Utazása egyik legfontosabb állomása Ladakh régiójában, a Zanszkár folyó
völgyében fekvő Zangla faluja volt, ahol 1823–1824 között élt és dolgozott a tibeti nyelv
tanulmányozásán. Az egykor általa lakott zanglai palota az évszázadok során az időjárás és a
környezeti hatások következtében jelentősen megrongálódott, ezért az elmúlt években
nemzetközi és magyar önkéntesek bevonásával folytak helyreállítási munkálatok az épület
megőrzése érdekében.
A restaurálás egyik legnagyobb kihívása a 3500 méteres tengerszint feletti magasság, a
szélsőséges időjárás és a helyi építészeti hagyományok tiszteletben tartása volt. A palota
hagyományos vályogépítésű szerkezete jól alkalmazkodik a zord hegyi klímához, mivel
kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanakkor az egyre szélsőségesebb
időjárási jelenségek miatt fokozottan ki van téve az eróziónak.
Önkéntes építészek, restaurátorok és hegymászók együtt dolgoztak a helyi mesterekkel, hogy
elsajátítsák és alkalmazzák a hagyományos vályogépítési technikákat. A természetes anyagok
– agyag, szalma és víz – használata nemcsak a fenntartható helyreállítást tette lehetővé,
hanem hozzájárult ahhoz is, hogy az épület megőrizze eredeti jellegét és szerkezeti
stabilitását.
A palota elhelyezkedése rendkívüli logisztikai kihívást jelentett: a hegytetőn fekvő épület
kizárólag gyalogosan megközelíthető, így minden felszerelést és építőanyagot magunknak
kellett felcipelni. Az állványozás kivitelezhetetlen volt, ezért ipari alpinista technikával
dolgoztunk a külső falakon. A munkálatok során a csapadék okozta kimosódásokat és
szerkezeti sérüléseket javítottuk, majd meszeléssel zártuk a felületeket. A munkát tovább
nehezítette, hogy a palotán alig volt olyan stabil pont, amelyhez biztonságosan rögzíthettük a
kötéltechnikás rendszereket.
A négyhetes munka során szorosan együttműködtünk a helyi közösséggel, megismerve
Zangla csendes falujának mindennapjait és a minket befogadó családot. A restaurálás után
ellátogattunk a Pukhtal kolostorba is, ahol Kőrösi Csoma Sándor egykor a könyvtár kéziratait
tanulmányozta. Az itt található barlangot, amelynek bejáratánál a kolostor épült, több mint
2500 éve látogatják szerzetesek meditációs célból.
A zanglai palota megóvása nemcsak kulturális és építészeti szempontból bír jelentőséggel,
hanem rávilágít arra is, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az ilyen különleges
történelmi helyszínekre. Az ipari alpinizmus az egyetlen hatékony megoldás az ilyen nehezen
elérhető műemlékek helyreállítására, lehetővé téve, hogy a modern technológia és a
hagyományos építészeti eljárások ötvözésével megőrizzük azokat a jövő generációi számára.KAPCSOLÓDÓ: 35. Csoma Napok programterv
2024 nyara pillanatfelvétel a Csoma Szobája Alapítvány felvételén: