A Tiszta Szív vegyeskar dalos köszöntője Fábián Ernő szobránál. Fotó: KCsSKE és Népfőiskola
Fábián Ernő író, filozófus születésének 90. évfordulója alkalmából szervezett emléknapot október 25-én a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola. Egykori tanítványok, rá mentorként tekintő politikusok, meghívott eszmetörténészek, valamint tisztelői koszorúzási ünnepen és emlékkonferencián tisztelegtek a Kovásznán 1934. október 12-én született, és ugyanitt 2001. augusztus 9-én elhunyt személyiségre emlékezve.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola nevében mondott köszöntőjében Ferencz Éva elnök jelezte: az ünnep célja feleleveníteni néhai Fábián Ernő, író, filozófus, pedagógus, az egyesület alapító tagja, alelnöke és titkára, sokak tanára, mentora, kollégája és barátja emlékét, „aki nélkül ma sokan nem azok lennénk, akik vagyunk”. Mint fogalmazott: „Fábián Ernő alkotó emberi léptékben túl rövidre fogott életpályája annyira volt elég, hogy lerakja a gondolat szabadság felé vezető útjának járólapjait, s aztán odaátról figyelje, hogy merre járnak, hányan vannak itt azok, akiket az úton elindított”.
„Fábián Ernő ahhoz a nemzedékhez tartozott, aki kimondta és vállalta azt az értelmiségi szerepet, hogy személyes példaadásával is szolgálnia kell a közös vállalkozásban fogant feladatokat” – fogalmazott beszédében Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Rámutatott: emberi példaképünk is volt Fábián Ernő, akinek „realista nemzetszemléletére, politikai éleslátására és értelmiségi igényességére, és az ezek alapján hozott döntésekre ma is szükségünk van, hogy nemzetpolitikai céljainkat elérjük.” Beszédében kijelentette: az első szabad politikus nemzedék, a tanítványok nevében tisztelettel adózik Fábián Ernőnek, és vállalja „az ő szellemi örökségét a nemzet javára”.
Csoportkép a koszorúzási ünnep végén. Fotó: Csíkszeredai Főkonzulátus
„Az értelem, a gondolkodás feltétlen tisztessége és az erkölcsi parancsolatok által irányított életgyakorlat” jellemezte Fábián Ernőt, és ezért lehetett korának, nemzetének élő lelkiismerete – mondta felszólalásában Dolhai István csíkszeredai főkonzul. Összegzésként kiemelte: Fábián Ernő jelentősége az, hogy ő „embertársai és nemzete sorsáért aggódó, annak lehetőségeit józanul, tehát távlatokban mérlegelő élő lelkiismerete volt”.
Bede Emese, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum aligazgatója Fábián Ernő egykori tanítványa, majd kollégájaként idézte fel személyes emlékeit. Elmondta, hogy szülei a csillogó szeméről mindig felismerték, hogy aznap Fábián Ernővel volt órája. „Imádott tanítani, lelkéből magyarázott, foglalkoztatta, hogy a jövő generációi a tudást, a műveltséget helyezzék előtérbe, kiváló pedagógus volt”, mondta Bede Emese, megvallván: az ő hatására választotta a tanári hivatást.
A koszorúzási ünnepen egybegyűltek a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Gyerő Katalin karnagy vezette Tiszta Szív vegyeskara gazdag és színes műsora tette még emelkedettebbé. A líceum diákjai, ifj. Gyerő József és Becsek-Nagy Attila pedig Fábián Ernő az erdélyiségről, mint politikai entitásról való gondolatait az Azonosság és kultúra című esszéjéből válogatott részletekkel érzékeltették, mint például:
„A transzilvanizmus egyik jellegzetessége, hogy nem a politika eszközeivel akart hatni, befolyásolni, hanem a szellem erejével, a népművelésen keresztül.”(…) a nemzetiségi azonosság megőrzését értékgazdagodásként és az interetnikus viszályok, konfliktusok feloldásával együtt sugallta. Az erdélyi gondolat képviselői éppen ezért az elkülönülés példáival szemben a vallási türelmesség, a szabadelvűség erdélyi hagyományaira, a közös történelmi sorsra hivatkoztak elsősorban.”
Nt. Balogh Zoltán kézdi-orbai esperes áldását követően a Vargha Mihály által készített Fábián Ernő mellszobor koszorúzására került sor, majd a résztvevők átvonultak az Őzike szálloda Allegria termében tartott konferenciára. Itt oldott hangulatú, személyes visszaemlékezésekben bővelkedő szakmai értékelések révén rajzolódott ki Fábián Ernő alakja.
Pillanatkép a konferenciáról. Fotó: Kovászna Megye Tanácsa / Kiss Zsombor
Felszólalt Bárdi Nándor történész, Németh Zsolt, Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke, Bakk Miklós politológus, Székely István politológus, Tamás Sándor kovásznai megyeitanács-elnök, Borcsa János irodalomkritikus, B. Kovács András közíró, Tánczos Szende tanár, valamint Balogh Zoltán esperes, a szervező egyesület alelnöke. Továbbá részlet hangzott el Filep Tamás Gusztáv irodalomtörténész és kutató eseményre megfogalmazott gondolataiból, aki a Fábián-életmű népszerűsítésének fontosságára, illetve interneten való publikálásának elmaradására hívta fel a figyelmet. Zárszóként Ferencz Éva elnök jelezte, erre a feladatra a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola a továbbiakban saját célkitűzésként tekint.
Kapcsolódó: Az emléknap képtára.
- Fábián Ernő 90 – "A lehetőségeken belül édent varázsolni az abszurd valóság fölé" Ferencz Éva beszédének teljes szövege
- Fábián Ernő 90. – "Az egész nemzetet tanította az önazonosságra" Németh Zsolt beszédének teljes szövege
- Fábián Ernő 90. – "Az ő erkölcsi, szellemi hagyatéka mindannyiunk kincse" Dolhai István beszédének teljes szövege
- Fábián Ernő 90. – "Imádott tanítani, a lelkéből magyarázott" Bede Emese aligazgató beszédének teljes szövege
- Filep Tamás Gusztáv: "A Naplójegyzetek köztudottan a romániai kommunista diktatúra utolsó évtizedéről szóló leginformatívabb forrásszövegek közé tartozik"
- Fábián Ernő írása Kőrösi Csoma Sándorról: A korszerűség jegyében
- Aniszi Kálmán interjúja Fábián Ernővel, 1990-ből: "Ahol nincs szabadság, ott haza sincs"