CSOMAKŐRÖSI VALLOMÁSOK
– Milyen érzés és feladat volt, milyen ma Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön élni?
Köszönettel gondolataik megosztásáért, Csoma születésének 240. évében fogant összeállításunkban a csomakőrösi falukrónikás Debreczi Irénke néni visszaemlékezése révén tekintünk a múltba. A csomakőrösi ifjúság szemszögét Jeszenovics Adrienntől ismerhetjük meg. Csoma emlékének üzenetét a mába Kosztándi Annamária csomakőrösi tanítónő ragadta meg tömören. A hétvégi eseményekre készülődése hangulatába pedig a Csomakőrösi Református Egyházközség lelkipásztora, Barticel-Kiss Eszter Orsolya tiszteletes asszony avatott be.
A 85 éves Debreczi Irénke néni így idézte fel a szülőhelyről a Csoma-ápolással kapcsolatos emlékeit:
"A csomakőrösiek számára fontosak az idelátogató, Csoma Sándor iránt érdeklődő emberek,"
Debreczi Irénke néni – Kisgyörgy Zoltán felvétele / Háromszék független napilap Forrás
– "Szüleim elmondása szerint 1934-ben ünnepelték Kőrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulóját és a templomban emléktábla állítódott, ami a mai napig megtekinthető.
Ebben az időszakban két egyesület volt, a falu népének elöljárói-, valamint az erdélyi egyesület. 1934-ben a Csoma ünnepélyre 12 dalárdát hívtak meg. Az istentisztelet a templomban volt, majd az ünneplő tömeg az eredeti szülőházhoz, a diófákhoz vonult. Ezt követően a Basa tetején folytatódott a megemlékezés.
A csomakőrösi lányok erre az alkalomra szalagot hímeztek, világoskék selyemre fekete hímzéssel. Egy példány fennmaradt és megtalálható a Parókia irodájában, mivelhogy egy dalárda nem jelent meg. 
"A diófák"– Csoma egykori szülőháza mellett. Az épület ma már nem létezik, hanem a hasonmása ma a csomakőrösi Csoma Emlékház.
Csutak Levente felvétele, 1972 körül
1944 után tiltott volt a Csoma név használata az 1989-es forradalomig. 1991 tavaszán Gazda József tanár úr szervezésével megtartották az első Csomanapokat a forradalom után.
Ez az esemény azért szerveződött, hogy tudatosan tudjon készülni a közösség 1992-ben Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára. 1991-ben Szász Tibor volt a lelkész és a szeretetvendégség a csomakőrösi nőszövetség és presbitérium által valósult meg, a falu apraja–nagyja nagymértékben kivette a részét a munkából. 1992-ben Kőrösi Csoma Sándor halálának kerek évfordulóján nem volt lelkész a faluban, de a nőszövetség és a presbitérium közösen adományokból vendégelt meg 150 személyt.
Az ünnep hangulatát Szilágyi Zsolt karnagy úr orgonajátéka fokozta. 1993-tól a szeretetvendégség létrejöttének költségeit a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési egyesület finanszírozta több éven keresztül. Valamint a csomakőrösi nőszövetség készítette el a finom ebédet. 2019-től napjainkig az ünnepi ebédet a kovásznai asszonyok készítik Demes Évike néni vezetésével.
A csomakőrösiek számára fontosak az idelátogató, Csoma Sándor iránt érdeklődő emberek, ezért mindig is nyitott ajtóval vártuk őket.
Minden Csomanapok alkalmával a Csomaszobor előtti ünnepi műsort a falu gyermekeinek Kosztándi Annamária tanítónő tanította be."
A látogatókat legtöbbször Bende Tamás tiszteletes, Debreczi Irénke néni, és az azóta elhunyt Teleki Ella néni fogadta, akire ez úton is szeretettel emlékezünk. Volt, amikor a látogatók fogadásába a fiatalok is besegítettek: Dali Sarolta, Gocz Tímea, Máté Melánia.
Szoboravató Csomakőrösön. A Zsuffa család archívumából.
"A Csomanapok mindig része volt az életemnek. Belenőttem."
Csomakőrösi 18 éves fiatal, Jeszenovics Adrienn szemszöge:
– Csomakőrös az otthonom. Egészen kicsi korom óta tudatomba ivódott falunk nagy szülöttjének hagyatéka. Sokszor meséltek szüleim a diófáról, hazafele sokszor meg is mutatták. Kisebb koromban a barátaimmal a Csoma szobrot kerülve görkorcsolyáztunk és azon gondolkodtunk, hogy mit rejthet a kultúrház oldalán lévő ajtó, vagyis a múzeum. Mindig is érdeklődtem, kérdezősködtem szüleimtől az emlékházról, múzeumról, magáról Csoma Sándor történetéről.
A Csomanapok mindig része volt az életemnek. Belenőttem. Nemcsak a szavalatok, éneklések, fáklyás őrtállások során, hanem mivel idevalósi vagyok, beleláttam az egész rendezvény hátterébe is. Láttam a falut, ahova tartozom, összefogni.
Az egyházunk tagjait, ahogy sürögtek-forogtak, hogy minden rendbe legyen a szombati szeretetvendégségen.
A gyerekeket, akik izgulva jártak próbálni a verseket, köztük én is.
Mindvégig én is részese voltam, vagyok, és az, hogy itt nőttem fel, megtanított valamire. Összetartani.
Megőrizni a múltunkat. Tanítani.
Csomakőrösnek és lakóinak köszönhetem részben azt, aki ma vagyok. Itt formálódtam, változtam.
Mindenki számára fontos az otthon. Én nem csak egy helyet kaptam, ahol éljek, hanem a családomnak és a falumnak köszönhetően egy tudatos hovatartozás is él bennem. Úgy érzem, hogy a közösségünk megfelelő méltósággal őrzi és ápolja Csoma Sándor emléket, hiszen mai napig falunk minden korosztálya óvja ezt a hagyatékot.
Csomakőrös az otthonom. Büszke vagyok rá, hogy itt élek.
"Tiszteljük értékeinket"
Kosztándi Annamária csomakőrösi tanítónő, a hagyományos csomakőrösi záróünnepség műsorainak betanítója így fogalmazott:
Csomakőrösi ünnepség pillanata, 2018 – Kosztándi Annamária tanítónő a műsorban részt vevő gyerekekkel
– Az ünnep üzenete, hogy tiszteljük értékeinket.
A gyerekek és jómagam csodáljuk Csoma Sándor önfegyelmét, szorgalmát, keresztény hitét, edzett testét, puritán életvitelét, hatalmas műveltségét.
Emléke mindenkié: tudósoké, művészeké, politikusoké éppúgy, mint a közembereké.Mindannyian megtaláljuk benne saját magunk jobbik énjét.
A fiatalok kalandos utazását csodálják, mi a meglett korúak pedig megalkuvás nélküli életében látjuk viszont magunkat.
"A tenni akarás lendülete"
A Csomakőrösi Református Egyházközség lelkipásztora, Barticel-Kiss Eszter Orsolya tiszteletes asszony, a 34. Csoma Napok csomakőrösi ünnepségének házigazdája gondolatai: 
Vasárnap, 2024.02.11-én, ünnepi istentisztelet keretében iktatták hivatalába a Csomakőrösi Református Egyházközség új lelkipásztorát, Barticel-Kiss Eszter Orsolyát. Isten áldása legyen életén és munkásságán és a csomakőrösi református gyülekezeten!!
– Néhány héttel ezelőtt, a lelkészbeiktató ünnepségen ajándékba kaptam egy kis emléktáblát, amin Kőrösi Csoma Sándor szavai állnak: “Tiszteld a múltat, és éltesd tovább.”
A csomakőrösi emberek életén, a falu szülöttéről szóló történetekből ez a gondolat mára már természetes módon tükröződik. Azóta pedig, hogy ez a kijelentés engem naponta emlékeztet arra, hogy milyen gazdag örökség ápolására köteleztem el magam, mint csomakőrösi lelkipásztor, kérem Istentől, hogy tegyen késszé arra, hogy az Általa kijelölt úton, ezeknek a szavaknak fényében, megtehessek minden tőlem telhetőt a múlt tisztelete és örökségünk továbbadása tekintetében.
A tenni akarás lendülete pedig, amivel Csomakőrösre költözésünk pillanatától kezdve, naponként találkozom, magával ragad, és egyszerre küldetésemnek, feladatomnak érzem, nem csupán a történelem iránti érdeklődést, ami kiskoromtól kezdve meghatároz, hanem az abból táplálkozó, jelenre néző és jövőre váró alkotást is, itt, Csomakőrösön.
Kőrösi Csoma Sándor szava ma is felszólít mindannyiunkat az éltetésre, arra, hogy a magunk útján biztosítsuk mindannyian a lehetőségét annak, hogy évek, évtizedek múltán, a következő nemzedékek is összegyűljenek a templomban és azon kívül, Istenbe vetett hittel, a haza iránti szeretettel szívükben.
Csupán néhány hónapja élünk itt, és az idei az első, közösen megélt ünnepségünk, amit nagy izgalommal és örömmel vártunk, bízva abban, hogy hozzátehetünk valamit ahhoz, amit kaptunk a falu és gyülekezet múltjából, ezzel is kifejezésre juttatva hálánkat szeretetteljes fogadtatásunkért.
UTÓSZÓ:
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület létét, munkájának célját és értelmét köszönheti Csomakőrösek. Ez a piciny falu egy olyan fiat nevelt, akinek hírét az egész világ ismeri, és munkásságáért szerte a világon tisztelik. Szívünkben hálával gondolunk ezért a falura és mindenkori lakóira. Köszönjük a hosszú évtizedeken átívelő kapcsolatot, együttműködést, azzal a reménnyel, hogy mindezt a jövőben gazdagítani tudjuk.
----
Összeállításunk elkészüléséhez köszönjük szépen a megszólalók bizalmát és Jeszenovics Albert csomakőrösi falugondnok, egyháztanácsos segítségét.
– Csomakőrös ma / Fotó: Székelyhon –
MEGHÍVÓ a 34. Csoma Napok csomakőrösi programjaira:
ÁPRILIS 10, SZERDA:
19:00 óra, Csomakőrös, Kultúrotthon
A debreceni Ady Endre Gimnázium Adyák diákszínpad zenés-táncos összeállítása
Rendező: Jóna Szabolcs
Zenei vezető, zongorán kísér: Bögös Attila
ÁPRILIS 11-13:
Tudományos ülésszak a csomakőrösi Debreczi Panzióban
A 22 előadó névsora és előadásaik címlistája itt.
ÁPRILIS 13, SZOMBAT:
12:00 óra, Csomakőrös, Református Templom
Ünnepi istentisztelet
Házigazda: Barticel-Kiss Eszter Orsolya csomakőrösi református lelkész
Igét hirdet: Nt. Balogh Zoltán Kézdi-Orbai Egyházmegye esperese
Ünnepi műsor és koszorúzás
Beszédet mond: Barticel-Kiss Eszter Orsolya csomakőrösi református lelkész
A vándor - a csomakőrösi és a tatrangi általános iskola diákjainak közös irodalmi műsora
Betanította: Kosztándi Annamária tanítónő
14:00 óra, Csomakőrös, Csoma Emlékház
A budapesti Széchenyi Társaság által adományozott emléktábla leleplezése
Halasy-Nagy Endre beszédét felolvassa: Ferencz Éva
Köszönő beszédet mond: Jeszenovics Albert egyházgondnok, tanácsos
Zárszó: Ferencz Éva egyesületi elnök
Fellépnek:
Kovásznai református férfi dalárda, karvezető: Antal Ernő
Ferencz Ernő Református fúvós zenekar, Barátos, karnagy: Szántó Zsombor
Ezt követően, 15 órától, szeretettel várjuk az ünneplőket és emlékezőket a Kovásznai Művelődési Házban tartandó hagyományos Szeretetvendégségre!